a hozzá csatlakozó számos magyarok fölötte növeltek; s így könnyű volt bátyját a Tisza melletti csatában legyőzhetni. Az ütközet alatt a szerencsétlen király lováról leesett, s a küzdők lovaitól agyontiportatott. Tetemei Tihany fokán a Balaton melletti kolostorban nyugszanak.
Ha a királyoknak nagyságát uralkodásuk időtartama szerint Ítéljük meg, a még a csatatéren királynak kikiáltott I. Béla másfél évi kormánya nem fog különösen nevezetesnek feltűnni. De ö véres útjának szenny foltjait, midőn csatatéren s bátyjának holttestén keresztül lépett a trónra, jó kormány által akarta elfelejtetni. Miután kegyes engedmények és nagylelkűség által még előbbi elleneinek szíveit is megnyerte; nagy tapintattal s ren- díthetlen állhatatossággal a pogányság utolsó maradványait is, melyek alatta szinte forrongásba törtek ki, elfojtotta. Hogy az országban a jólétnek már régóta elhanyagolt forrásait ismét emelje, sok gonddal fordult földmivelés, ipar és kereskedés felé, miáltal a hon — a hazai krónika bizonysága szerint, — gazdagságát is eszközölte. 0 hozta rendbe Magyarország pénzügyét; — ö szoktatta a köznépet állandó lakhelyekhez; szóval, erköl-
30 o-
csileg és anyagilag az országot nemesbíté; úgy, hogy az, ki előbb Magyarhon függetlenségét a németek császára ellen megvédte, most a béke áldásai közt is megmutatta, hogy érdemes koronáját viselni.
De Béla halála után az ország békéje újra megzavartatott polgárháborúk által. Fiai Geiza, László s Lambert, ámbár a királyi hatalomnak birtokában voltak, Salamonnak, I. Endre úgyis már megkoronázott fiának önkényt átengedték az országot. Csak a magyar herczegi méltóságot s az ország harmadrészének birtokát, mint ez már atyjuknak is át volt engedve, tartották fenn maguknak Salamon megegyezésével. De ez kegyen- czének, egy bevándorlott német lovagnak, Vid vagy Veitnek rósz tanácsára hallgatott, s mindjárt kezdetben megtagadta e fentartott jogok beváltását; később pedig midőn a püspökök közbejárására, és tartván a három herczeg nagybátyjától, Boleszló lengyel királytól, a nekik Ígért birtokot átadta, folytatta a súrlódást. A her- czegek Salamon gyűlöletének s Vid üldözésének lettek tárgyai; míg végre Geizát, minden magas érdemeinek daczára, melyeket a hon érdekében szerzett, vadászat
alkalmával az ingoványi erdőkben orozva akarták meggyilkoltatni. Ebből uj zavarok támadtak. Kezdetben Geiza legnagyobb veszélytől volt fenyegetve, de midőn lengyel segítséggel Czinkotánál (1074.) győzött, Salamon, még hű tanácsadóját Vidot is elvesztvén a csatában, Németországba menekült. Sem IV. Henrik német császár, sem a pápa, sem végre a mellette felszólaló kunok pártfogása nem volt képes, neki az egymásután királyokká lett herczegek I. Géza, s ennek halála után I. vagy szent László ellen az elvesztett trónt visszaadni.
Végre szent László örvendhetett fáradozásai sikerének, Magyarhon békéjének tartós alapot adhatván. — Salamon mostoha sorsától üldöztetve és sehol nyugalmat nem lelvén, végre — mint látszik, — Istriában Póla mellett, mint ájtatos remete halt meg. Kóbor életének későbbi viszontagságait csak az ama kort jellemző mondák és legendák után ismerjük, melyeknek nyomán azt regényes alakban gróf Majláth János irta le. *)
*) „Magyarische Sagen und Märchen“ czimű munkájában. Brünn 1825. — Második kiadás. — Stuttgart 1838.